„A magyarok még nem, a romák már nem fogadnak el” – az első generációs értelmiségiek tapasztalatai a társadalmi mobilitás korlátozásairól.

A magyar társadalmi bezáródásának tendenciája növekszik, és a szülők társadalmi helyzete meghatározza a gyerekek életlehetőségeit és társadalmi státuszát. Bár a többségi társadalomban a meritokrácia mítosza él, miszerint mindenki képes formálni saját sorsát, a valóság szerint egyre nehezebb az előrelépés, és azoknak, akiknek mégis sikerül az első generációs értelmiségi státuszt elérniük, igen nagy árat kell fizetniük érte – különösen azoknak, akik a társadalmi aljáról származnak. Durst Judit szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóintézet Kisebbségkutató Intézetének munkatársa a Szabad Európa vendége volt, és bemutatta öt évnyi kutatómunkája eredményét, amely a „A társadalmi mobilitás áráról” szól címmel.