2023 október végén mutatta be a Netflix az Old Dads című filmet, amely Vén Csókák címmel került a magyar kínálatba. Most itt ülök és kezdetben azt terveztem, hogy egyfajta filmajánlót írok róla. Azonban most már nem tudom…
Mert az Old Dads nem csak egy rendkívül erőteljes társadalomkritika, de olyan mélyen hatol az emberbe, hogy fájdalmat okoz. Annak ellenére, hogy komédiának van titulálva, inkább szenvedést okoz és nevetni sem tudunk rajta. Azáltal, hogy a viccek nem ütnek, hanem közvetlenül beléjük csapnak az embernek. Merész lépés volt a Netflix részéről, hogy egy ilyen filmmel előálltak.
A két főszereplő életkorát pontosan megtudhatjuk: 49 és 51 év, és a harmadik férfi is ugyanebbe a korosztályba tartozik. Ők az úgynevezett boomerek generációja, akiket manapság gyakran emlegetnek. Mellettük áll az Y-generáció, a mai harmincasok. A Z-generáció is létezik, akik 1995 és 2009 között születtek. Ők a boomerek gyermekei, ha ezekre a korosztályokra tekintünk.
Ezt annak érdekében volt fontos megemlíteni, mert az Old Dads fő célja az áthidalhatatlan szakadék bemutatása a boomerek és az Y-generáció közötti életfelfogásban. A generációk közötti szakadék olyan mély, hogy csoda, hogy az emberiség még nem zuhant bele. És ezt az Old Dads tökéletesen szemlélteti.
Mint boomerként, szinte toporzékolok, miután megnéztem ezt a filmet. Toporzékolok és azt siratom, hogy nem akarok olyan világban élni… nos, ami most van. Mert ez a világ már itt van. Pedig rettentően nem akarom azt a világot látni, ahol a szülő fél attól, hogy megszólja a gyerekét. Ahol egy gyereket nem lehet nevelni, mert attól sérülhet a lelke. Ahol egy szóra ismét bocsánatot kell kérni, mert az megsértődik rá, aki szólt. A filmben az ötéves kisfiú beleteszi az öklét egy terhes nő hasába, akire rákiabál, hogy ne… Ekkor a gyerek anyja kikészül és arra kéri a terhes nőt, hogy azonnal kérjen bocsánatot, mert a gyerek lelkivilágába tévedt be a kiabálásával.
Nem akarok olyan világban élni, ahol egy munkahelyen a főnök úgy dönthet, hogy aki 35 év fölött van, menjen a levesbe. Mert öreg és haszontalan.
Egyáltalán nem tetszik nekem az a világ, ahol ha valaki egy ízes szitkolást hall vagy lát egy rollerrel közlekedő személyt, azonnal pszichológushoz kell irányítani. Félelemmel tölt el a látvány, hogy a céges vagy bérelt autóban lehet egy kamera. Vagy a munkahelyen, ahol nincs rá semmi indok. Egy pénzverdében lenne indokolt. De hol máshol?
Felkavar a látvány, ahol azt látom, hogy megvetett apáca-like embereket könnyen leint a feleségük. És ha az ember mer szólni, azonnal jön a visszavágás: „Azért nem értesz velem egyet, mert nő vagyok?”
Hogy ez hogyan passzol ide?
Semmit vicceset nem találtam abban a jelenetben, amikor az ötvenes férfi benyújtja a derekát és spontán módon, szerelmesen térdelve megkéri a sokkal fiatalabb kedvese kezét egy kórházi folyosón. Ő erre felkapja a vizet és panaszra fakad, hogy neki többet járna, mint egy kórházi folyosón tett lánykérés, inkább egy luxus étteremben.
Aztán hogy embert ki lehet rúgni a munkahelyéről azért, mert egy otthonában, a saját területén az elmúlt évtizedekben felkapott rap szöveget énekelt, amely tartalmaz egy olyan n-betűs szót, amit ma már tilos kimondani és leírni? Egy szót, amelyet még pár évvel ezelőtt használtak a fekete bőrűekre világszerte. Egy szót, amit én sem akarok leírni, mert ha a Google rálát, akkor az szemmel tartó drón-rakétaként tevékenykedik.
Az Old Dads (Netflix) ezeket a tükröket mutatja nekünk, a néző pedig elképed, megfogdossa a fejét, mosolyog és nagyon rosszul érzi magát, miközben nézi a filmet. Pedig csak azt látja benne, ami eddig is látható a világban, amiben most élünk. Ez a valóság. Ez van itt és ez van most.
Az a szép új világ, amely nem is olyan szép és már nem is olyan új.
Filmajánló: Old Dads (Vén Csókák) – Netflix – fotó: Netflix
