Bagó Tünde az Élet sója blog írója. Jogász végzettségű negyvenes hölgy, aki 2012 óta él Németországban a Bodeni-tó partján. Munkáját és személyét nagyra értékelem, így szeretnék pár gondolatot megosztani veletek a legújabb regényéről, az Ella háborújáról, amit mostanában olvastam el.
Az első rövid részétől kezdve magával ragadt és egy olyan nyugalmat, boldogságot éreztem, amit régóta nem tapasztaltam. A szavak varázslatosan összeálltak az agyamban, majd mozifilmként elevenedtek meg. Az egyik kedvenc részem a könyvből egy idézet: „Úgy érezte magát, mint az a fekete leopárd a stuttgarti állatkertben, amelyet gyermekkorában hosszú ideig figyelt, miután visszahozták a vizsgálatról, miközben a kicsinyeit elvitték. A leopárd minden sarkot többször végignézett, követte a mozdulatosokat.”
A második élményem pedig az volt, hogy miközben olvastam a második világháború idején játszódó történetet, szövegéből átjött egyfajta időszerűség. A 2020-as évek tragédiái, mint a pandémia, a háború, a gazdasági válság és a klímaváltozás mind megjelennek a regényben. Úgy érzem, hogy az Ella háborúja egyfajta tükröt tart a mai világunk elé és Bagó Tünde saját tanácstalanságát is megmutatja.
A főszereplő, Ella, bár egy pacifista és szeretetteljes nő, mégis úgy érzi, hogy elveszett a világban. Az a két férfi, akik érte mindent megtennének, a regény igazi hősei. A történet által rájöttünk, hogy az apró cselekedeteknek milyen hatalmas hatása lehet a jövőnkre és az utódainkra. Az emberiségnek van jövője és képesek vagyunk megbocsátani és felelősséget vállalni tetteinkért.
Ezt a könyvet a legmélyebb szívből ajánlom mindenkinek, aki egy pillanatra kiszakadna a hétköznapokból és ellátogatna egy varázslatos német faluba, megmászna egy vulkáni dombot vagy egyszerűen csak egy pohárka fehérbort inni egy sárgára mázolt ház teraszán. Ez a bejegyzés nem reklám, csak egy könyvajánló.
