Előszó: Laurel Hubbard, egy új-zélandi súlyemelő vett részt 2021-ben a tokiói olimpián, és ő volt az első transznemű nő, aki részt vett az olimpián. Hubbard 147 kilósan versenyzett a női 90+ kilós kategóriában, de nem szerzett érmet. Korábban, férfiként élt 35 évig Gavin néven, és a férfiak között versenyzett. Miután 2012-ben nemváltó műtéten esett át, nőként versenyzett és jobb eredményeket ért el. 2023-ban Tessa Johnson és Evelyn Williamson, két amerikai transznemű kerékpárversenyző arany- és ezüstérmet szereztek a chicagói CycloCross Kupa női versenyén. Ők korábban nem értek el eredményeket a férfiak között, de most az első és második helyet érték el a női versenyben. Ugyanebben az évben Riley Gaines, egy úszónő is beszámolt arról, hogy egyre több transznemű nővel kell versenyeznie különböző sportversenyeken.
Beszélgessünk erről a témáról úgy, hogy szerzőnk leírja a magánvéleményét benne.
Úgy írom le a véleményemet, hogy az feltehetően minden, csak nem mai, modern felfogású, ellenben tényeken alapuló, politikamentes és őszinte. És írom ezt úgy, hogy tudom, hogy kritikát fogok kapni miatta. Vagy nem.
Tudom, hogy a véleményem nem számít és nem fontos, de mégis leírom, mert így gondolom.
Bár modern, befogadó és elfogadó nőnek tartom magam a 21. században, úgy gondolom, hogy van egy aspektusa ennek a témának, amelybe nem lehet érzelmi vagy genetikai érveket bevonni. Ez pedig a tudomány.
A tudomány már évtizedek óta bizonyítja, hogy a Föld gombóc alakú, és nem lapos, ahogy sokan hiszik. Ugyanúgy, ahogy a tudomány már évszázadok óta bizonyítja, hogy 2×2=4, és nem 5. A biológia tudománya pedig egyértelműen meghatározza, hogy az ember hímnemű vagy nőnemű. Az emberi testnek jól látható és mérhető különbségei vannak a két nem között.
Én úgy gondolom, hogy a sportban a tudománynak kellene az irányadó lennie. Ha valaki férfiként született, akkor a férfi versenyekben kellene részt vennie, és ha valaki nőként született, akkor a női versenyekben. Ez lenne a legegyszerűbb és legtisztább megoldás.
