Seyed Ali Alavi a londoni SOAS Egyetemen a közel-keleti és iráni tanulmányok előadója. Ő az „Iran and Palestine: Past, Present, Future” (Irán és Palesztina: múlt, jelen, jövő) című könyv szerzője, amely a Teherán és a palesztin területek kapcsolatának történetét vizsgálja.
Dr. Alavi a Szabad Európának adott interjújában beszélt Irán és a Gázai övezetet ellenőrző Hamász kapcsolatáról, valamint arról, hogy mennyire valószínű, hogy Irán közvetlenül beleszól a jelenlegi Izrael-Hamász konfliktusba.
Az interjúban kifejti, hogy félreértelmezések övezik a Hamász kapcsolatát Iránnal. Bár az Iráni Iszlám Köztársaság politikailag támogatja a Hamászt, voltak nézeteltérések a szíriai polgárháborúban, amikor a Hamász nem támogatta Irán szíriai kezdeményezését. Emellett hangsúlyozza, hogy Irán politikai támogatása lehetővé teszi, hogy a Hamászt a palesztin ügy védelmezőjeként tekintsék.
Alavi szerint Iránnak nincs közvetlen határa sem Gázával, sem a Ciszjordániával, amit a Hamász ellenőriz. Ezért az iráni támogatás pénzügyi és technológiai jellegű. A Hamász viszont főként Katar és Törökország által kap nagyobb pénzügyi és politikai támogatást.
Az interjúban szóba kerül, hogy a Hamász és a Gázában működő másik militáns csoport, a Palesztin Iszlám Dzsihád képviselői gyakran utaznak Iránba. Alavi szerint a Hamász tisztviselői és politikai irodái Katarban találhatóak, és vezetőik rendszeresen látogatnak Törökországba és Egyiptomba is. Irán iránti látogatásaikat nem feltétlenül követi logisztikai segélyek áramlása. Gáza izraeli blokád alatt áll, és csak egy útvonal vezet oda, az Egyiptommal közös határátkelőn keresztül.
Az interjúban Alavi arról is beszél, hogy Irán nem rendelkezik kapacitással vagy hajlandósággal a Hamász fegyverellátásának biztosítására. Iráni támogatása korlátozottabb, és pénzügyi ereje nagyon korlátozott a globális pénzügyi központokhoz képest.
Az interjúban említést tesznek arról, hogy a Hamász és Irán nézeteltérései jövőre vonatkoznak, és hogy a Hamász javította kapcsolatait Iránnal. Azonban az iráni támogatás mértékét továbbra is kérdésesnek tartja.
Dr. Alavi arról is beszél, hogy Iránt nem érdekli, hogy közvetlenül beavatkozzon a konfliktusba. Irán eddig is tartózkodott attól, hogy beavatkozzon a határain túli regionális konfliktusokba. Az interjúban rámutat arra, hogy a palesztin konfliktus történetét és a regionális vagy nemzetközi szereplőket sem szabad hibáztatni az aktuális helyzetért.
Végül Alavi szerint nincs veszélye annak, hogy az Izrael-Hamász konfliktus szélesebb közel-keleti háborúvá fajul, amely Iránt is magával ragadja. Irán elsősorban retorikai és erkölcsi támogatást nyújt, és nem kíván közvetlenül beavatkozni a konfliktusba.
