Lengyelországban vasárnap parlamenti választást tartanak, ami az egyik leginkább figyelt szavazás lehet idén ősszel Európában. A felmérések szerint kiélezett küzdelem várható. A választás fontos lesz, mert eldől, hogy az országot 2015 óta irányító Jog és Igazságosság (PiS) harmadszor is nyerni fog-e, vagy esetleg az ellenzéki pártok kerülnek hatalomra. A választás befolyásolja Lengyelország európai pozícióját is, mivel eldől, hogy az ország visszatér-e az EU magjába, vagy a periférián marad. A két legnagyobb párt a PiS és a Polgári Koalíció (KO), de több más párt is versenybe szállhat. A két párt között évek óta folyik a hatalmi harc, és mindkettőnek vannak koalíciós partnerek. A PiS-nak a Konföderáció lehet a természetes szövetségese, de vitás kérdések is vannak közöttük. A választás eredményét nagyban befolyásolja a két politikus, Jarosław Kaczyński és Donald Tusk küzdelme, akik egymást utálják. A PiS népszerűsége részben annak köszönhető, hogy számos konzervatív intézkedést hajtott végre, ugyanakkor elősegítette az egészséges gazdasági növekedést is. Még akkor is, ha az ellenzék győz, nem várhatóak hirtelen változások a kifogásolt intézkedések terén. A lengyel-ukrán kapcsolatok megváltoztak, és már nem támogatnak annyira Ukrajnát, mint korábban. A lengyel kormány népszavazást is kiírt, amely négy kérdésben kérdezi meg a lakosságot. Az ellenzék bojkottot hirdetett a népszavazással szemben.
A következőkben összefoglalom mindent, amit tudni kell a lengyelországi választásokkal kapcsolatban. Lengyelországban rendkívül fontos politikai események zajlanak, amelyek kulcsfontosságúak az ország politikai és gazdasági jövője szempontjából. A választások a lengyel parlament és az államfő megválasztásáról szólnak. Az államfőt közvetlen választások útján választják meg, amely a hatalmi elnöki tisztség legfelső szintű pozíciója Lengyelországban. Az államfő székhelye a varsói Belweder palota. Az államfő szerepe igen fontos, hiszen ő a nemzetet képviseli, és befolyással rendelkezik a törvényhozásra és a külpolitikára is. A parlamentet kétféle törvényhozó testület alkotja, az Alsóházat (Sejm) és a Felsőházat (Szenátus). Az Alsóház 460 tagból, a Felsőház pedig 100 tagból áll. Az Alsóház feladata a törvények elfogadása és a kormány bizalmi szavazása, míg a Felsőház a törvények vitájakor és módosításakor játszik szerepet. A választási rendszer a többségi választáson alapszik, amely egyfordulós szavazást jelent. Az államfői választásokon az a jelölt nyeri meg az elnökséget, aki a szavazatok több mint 50%-át megszerzi. Ha egyik jelölt sem éri el ezt az arányt, akkor a két legtöbb szavazatot szerző jelölt között újabb választást tartanak, amelyen a legtöbb szavazatot szerző jelölt válik az államfővé. A választások dátumát az elnök határozza meg, és általában a választási évben, az április és július közötti időszakban kerülnek megrendezésre. A választási kampányok hónapokkal azelőtt elkezdenek, hogy a választás napját hivatalosan kijelölik. A jelöltek jelentős mértékben befolyásolják a választások eredményét. A politikai pártok jelöltjei mellett független jelöltek is indulhatnak a választásokon. A választásokon való részvétel kötelező, és minden lengyel állampolgár jogosult részt venni. A lengyelországi választások rendkívül fontosak a lengyel demokrácia és politikai irányultság tekintetében. Az eredmények jelentős hatással lehetnek az ország gazdasági és társadalmi fejlődésére, valamint a külkapcsolatokra. Ezért is figyelünk oda és vagyunk érdeklődők a választási folyamat és eredmények tekintetében.
100
